#22 Tornyai Gábor

Korábbi klubjai:
UTE, MAC

Az első korcsolyáról, az első botról, az első jégre lépésről:
Mivel édesapám az Újpestben jégkorongozott, én is ott kezdtem. Első próbálozásra negyedórát voltam hajlandó a jégen tölteni, de egy évvel később már ténylegesen elkezdtem a sportot. Az első ütőm egy fa Titán volt.

A legnagyobb Erste Liga-élményről:
Nehéz helyzetben vagyok, elég sok dolgot ki tudnék emelni a legelső szezon első meccsétől kezdve, az első pontszerzést, az első győzelmet, az első verekedésemet, az első gólomat, de összességében a legnagyobb élmény az, hogy egy nagyon jó társasággal tölthettem az előző két évemet és együtt űzhettük azt a sportot, amit szeretünk.

A legemlékezetesebb meccsről:
Az FTC elleni pontszerzésünket emelném ki, mert egy ki-ki meccsen egy hosszabbításos góllal kaptunk ki a bajnoktól.

A példaképekről:
Nagyon sok embert tudnék kiemelni, de igyekszem mindenkitől átvenni azt, ami előrébb juttathat.

Az igazi csapategységről:
Nehéz szavakkal leírni, de nagyjából annyit jelent, hogy nagyon jó a hangulat, kiállunk a másikért, kisegítjük egymást a rosszabb időkben és EGYÜTT vagyunk jóban-rosszban, olyanok vagyunk, mint egy család.

A legfontosabb célokról:
Rövid távon szeretnék sokat játszani és fejlődni, hosszú távon pedig minél jobb helyeken játszani és minél jobb eredményeket elérni.

A meccsnapról:
Ebéd után egy kisebb csendespihenő, majd egy meccs előtti snack és kávé. Ezek jelentik a rutint.

Arról, miben szeretne fejlődni ebben a szezonban:
Mindenben, amiben csak tudok, hogy minél komplexebb játékossá válhassak.

Arról, miért jöjjön ki egy hokibarát az ETO meccseire?
Azért, hogy lásson egy fiatal csapatot a jégen, akik küzdenek és mindent megtesznek a győzelemért.

A tanulásról:
A Kodolányi János Egyetemre járok gazdálkodási és menedzsment szakra. Nyilvánvalóan mindannyian szeretnénk minél tovább játszani, de egy „B opciót” is fenntartok, amivel már akár az egyetem elvégzése után elhelyezkedhetek a civil életben a sport mellett.