#39 Tóth Károly Balázs

Korábbi klubjai:
Drago Skorpiók, MAC Budapest, Black Wings Linz

Az első korcsolyáról, az első botról, az első jégre lépésről:
Édesanyámtól kaptam az első korcsolyát, persze, hogy megvan még. De nekem inkább a sisakok a meghatározóak, mindegyiket elraktam, mind a hét megvan. Az első jégre lépésem éppen a Vasas pályán volt, nagyjából 2005-ben. Azért is emlékszem rá, mert az egész edzést a sarokban töltöttem, nem volt valami izgalmas. Talán azért lettem kapus.

A legnagyobb Erste Liga-élményről:
A térdműtétem után, amikor visszatértem négy hónapot követően, és megnyertük a Titánok ellen büntetőkkel a meccset. Ennél emlékezetesebb meccs és élmény nem is kell az embernek, annyi minden szabadult fel bennem akkor. Talán ez az emlék az egész életemet végig fogja kísérni.

A legemlékezetesebb meccsről:
A fent említett meccset nem múlhatja felül semmi, de a második helyen a sérülés után a KMH ellen játszott meccs áll, amikor „shoot out-ot” hoztam le.

A legfőbb célokról:
Rövid távon szeretném ebből a szezontól kihozni a maximumot, hosszabb távon pedig… Nos, azt inkább megtartom magamnak.

A meccsnapról:
Nekem ugyanolyan a meccsnap, mint bármelyik, legalábbis próbálom úgy megélni. Persze kicsit stresszesebb vagyok, de ez normális. Nem szeretek nagyon sok rituálét végig csinálni, mert ha véletlen kimarad valami, nem akarok miatta idegeskedni, görcsölni, vagy utólag arra a dologra fogni, ha éppen nem ment annyira a játék.

Arról, miért jöjjön ki egy hokibarát az ETO meccseire:
Azért, mert egy végig küzdő, magyar fiatal csapat vagyunk.

A tanulásról:
A Testnevelési Egyetem jégkorongedző szakján tanulok, illetve egy OKJ-s tanfolyamot is végzek, sportszervezés, -menedzser képzést. Ezeket szeretném elvégezni, aztán az élet majd eldönti, merre tovább.